Mikulás legendája
A Mikulás alighanem az egyik legrejtélyesebb figura, akiről számtalan legenda, és kizárólag szép történet terjeng - elsődlegesen a gyermekek között -, ám valójában csak kevesen tudják, hogy ki is az a Mikulás, illetve honnan eredeztethető az ő története.
Értékelés: 3.46 / 83 szavazat
A szerző, a Csillagösvény Jósda weboldalán megjelent írások és cikkek átvételét, utánközlését, idézését,
csak és kizárólag az írás előtt feltünetett elérési linkes forrásmegjelöléssel engedélyezi!
csak és kizárólag az írás előtt feltünetett elérési linkes forrásmegjelöléssel engedélyezi!
Szent Miklós püspök volt, a keleti egyház máig is legtiszteltebb szentje. Életéről keveset tudunk, de a jótéteményeiről számtalan legenda maradt fenn. A klasszikus értelemben vett ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus valláshoz, azon belül is Szent Miklóshoz köthető, aki a magyar hagyomány szerint a december 5-ről december 6-ra virradó éjjelen látogatta meg a jó gyerekeket, és amennyiben valóban jól viselkedtek, kisebb ajándékot kaptak tőle.
Szent Miklós püspök volt, a keleti egyház máig is legtiszteltebb szentje. Életéről keveset tudunk, de a jótéteményeiről számtalan legenda maradt fenn. A Mikulás egyik szinonimájaként használatos a Télapó kifejezés is, amit a nyugati népektől vettünk át, ezzel egyetemben pedig konkrétan a Mikulás ábrázolása, illetve alakja is alaposan megváltozott az idők folyamán.
Az ősi magyar néphagyomány értelmében ugyanis a Mikulás eredetileg a mennyben élt, onnan figyelte a gyerekeket, segítői pedig a manók, később a krampuszok voltak. Manapság egyre elterjedtebb, hogy a Mikulás Lappföldön él, a szánját rénszarvasok húzzák, segítői pedig aranyos kis manók, vagy egyáltalán nem is léteznek. A Mikulás igaz története egyébiránt egy legendához, pontosan Szent Miklós legendájához köthető, amit a szájhagyomány a következőképpen őrzött meg az utókor számára:
Élt egyszer egy szegény ember, akinek három lánya volt, ám nincstelenségéből kifolyólag nem tudta őket férjhez adni, így szomorú sors várt rájuk. Miklós, avagy a myrai püspök azonban elhatározta, hogy segít a három lányt férjhez adni a szegény embernek, de mindezt úgy, hogy ne tűnjön fel senkinek sem, hogy ő áll a háttérben. Az éj leple alatt így Miklós egy-egy arannyal megtömött erszényt rakott a szegény ember ablakába, méghozzá három egymást követő éjszakán - más források szerint évente, ugyanazon a napon. A szegény ember a második erszény után már nagyon kíváncsi lett arra, hogy ki ez a rejtélyes jótevő, és a harmadik alkalommal megleste, hogy megköszönje az ajándékot, de Miklós akkor azt mondta a gazdának, hogy kizárólag Istennek tartozik köszönettel az aranyért.
Szent Miklós szájhagyomány útján fennmaradt legendáját a katolikus egyház december 6-án, Miklós napján többször is felelevenítette a 19. században, így lassan a hagyomány részévé vált, hogy az említett napon Miklós, avagy a Mikulás ajándékokat tesz az ablakba.
Ezt a hagyományt később a szülők a gyermekekre koncentrálták, és nevelési szándékkal kiszínezgették különféle történetekkel, vagyis a Mikulásból egyfajta jótevő szuperhőst varázsoltak annak érdekében, hogy ezzel lehessen jó viselkedésre ösztönözni a lurkókat. Egyes források szerint a krampuszok, avagy az ördögök megjelenése is ezzel hozható párhuzamba, hogy a szülők tudják mivel rémisztgetni a rossz gyerekeket.
A Mikulás hagyományának, illetve ünnepének érdekessége, hogy még mindig nem állandósult, vagyis a Télapó-kultusznak és egyéb nyugati szokásoknak köszönhetően egyre színesebbé válik, elég csak arra gondolni, hogy manapság már karácsonykor is Mikulást ábrázoló díszekkel vértezzük fel a lakást, vagy díszítjük fel a karácsonyfát - ami például Amerikában szokás , holott a magyar hagyományokban a karácsony teljes egészében a Jézuskához köthető.
