A magyarság ősi vallásásnak kozmikus titkaiból

A történészek vitatkoznak azon, hogy a magyarság az Úr 895. esztendejében először, vagy másodszor jött a Kárpát medence szent területére. Mi asztrológusok azt valljuk, hogy nem honfoglalás, hanem hazatérés történt. Ez a hazatalálás közmikus üzenetet hordoz. Ez az üzenet azonban akkor érezhető igazán, ha az ember a szívével gondolkodik. Tudjuk, hogy kétféle vezér-névsor maradt fenn. Az egyik az Anonymus által leírt, a másik az úgynevezett krónikás névsor. A kettő nem ugyanaz azonban a hátbolygó rendszer felfedezhető mindkettőben.

 

 

Álmos nevében hordozza az álmot, tehát azt az állapotot, amiben magasabb síkokkal érintkezhetünk. Az ő szerepe a szellemi értelemben vett vezérlés. Övé a merkúri szerep. A krónikás névsorban Örs tölti be ezt a szerepet  A Merkúr a jövés-menés, a szomszédolás, üzletelés, vásározás bolygója, itt a szellemi vezérlést is jelenti, ebben a rendszerben a vasárnap képviselője a Merkúr.

 

Következik a hadvezető, a hadfi, vagyis a hétfő. Anonymusnál Előd, a krónikákban Bulcsú a marsi szerepkör képviselője. Előd, aki "elől megy", vezetve a hadat."Hét magyar" hadra kél mondja Anonymus és az idetartozó törzs neve: Megyer is ezt rejti. A Mars ereje indítja a hadat, magyarul a hétfő. A had már maga a nép a Hold. Ond tartozik ide, a krónikások névsorában Lehel, akinek kürtje a Hold princípium megtestesítője. Egyértelműen a Kürt-Gyarmat törzs kapcsolódik ide. A ketted szóból alakult ki a kedd szavunk, ez egyszerre két törzs alkot egyet, a kedd a hold napja. A középső vezér neve Kund. A Nap megjelenítője. A két névsor itt megegyezik. A kündü szó, Nap típusú  fejedelmet jelöl. A Tarján elnevezés kovács-királyi méltóságot(tárkány) jelent. Kund, mi ni Nap az életadó. Őt védik, ő a zárt, a szeretett. A szerda nap elnevezés, a szeretet őrzi, a hét középső napja a Napot hordozza, tehát a teremtés közepe, centruma a szeretet, a magyarok ősi hitében.

Az örökkévalóságnak szánt értékek megőrzésére a Szaturnusz elve rendeltetett. Tas a következő vezér Anonymusnál, és a neve törökül követ jelent. A krónikás névsorban Gyula felel meg ennek a szerepnek, vagyis az összetartásnak, az értékek megőrzésének. A Jenő törzsnévből a "jön" cseng ki. Akik jönnek, csatlakoznak. A csatoltak törzse, és a csütörtök napja tartozik a Szaturnusz bolygóhoz.

 

Huba követi az anonymusi vezérek névsorát, míg a krónikusoknál Szabolcs. A vénuszi energia fedezhető fel, valamint az hogy a Kér törzsnévhez a vendégek tartoznak, akik nem követelőznek, hanem "kérnek". A kapcsolat kölcsönös megbecsülésen és szereteten alapul, tehát vénuszi. A péntek a Vénusz napja. 

 

A hetedik elv a Jupiterhez kapcsolódik. A krónikás névsorban Árpád, a másikban pedig Tuhutum, időnként Töhötöm, képviseli a vezetőt. Az utolsókból lesznek az elsők, ha szellemi típusú vezetést kíván a magyarság. Ez a szabad magyarok területe. Ezért a szombat valójában a Jupiter napja. Felemelkedett, szabaddá vált, táltosi erők, és képességek jelennek meg, és a kész-ség, a kész állapotába jutottunk. Ezt sugallja a Keszi törzsnév is.

A bolygók koncentrikus köröket jelenítenek meg, a tengely közepe maga a Nap. Az első és az utolsó, vagyis a táltos jelölt Merkúr és a szabad Jupiter egy körön mozog, vagyis egységet alkotnak. A Merkúri tudás és a szeretet Jupiteri bölcsessége, a magyarságnál eggyé lesz. A Mars és a Vénusz szintén együtt mozog, ahogy a Hold és a Szaturnusz is.
 

Ha megvizsgáljuk, hogy a hét napjain miket cselekszünk, és az megfeleltethető-e az őt uraló bolygónak: A vasárnap a jövés-menés, szellemi feltöltődés egyértelműen a merkúri energiát idézi. A hétfő az erő és a bátorság, marsi napja, ahol a tűz lendülete és energiája érezhető. A kedd Holdjában a család, az érzelmek vize, a befelé fordulás tartozik. A középső nap a szeretet napja. Szerdán lehet átlátni a hetet, rálátni az időre, kisugározni és befogadni az élet világosságát. Csütörtökön újra a feladatoké a főszerep, hogy értékeket észre véve, megőrízve adhassuk át a bölcsességet. A péntek a kiegyensúlyozás, a békesség napja. Ezeket megvalósítva juthatunk a békesség és szabadság állapotába, amit a szombat képvisel.