Az ego lelepleződése : Vízöntő - Oroszlán Telihold

Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező, s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egészre. Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni? Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel? Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?... És, felelni az egészre: hol tartok? Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből, vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket? Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell. Várják a választ, a csend nagy, drámai. De ilyenkor megtudod és észreveszed, hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.


Krősz Zsuzsa, asztrológus



Értékelés: 4.08 / 104 szavazat

A szerző, a Csillagösvény Jósda weboldalán megjelent írások és cikkek átvételét, utánközlését, idézését,
csak és kizárólag az írás előtt feltünetett elérési linkes forrásmegjelöléssel engedélyezi!

2018. január 31-én bekövetkező telihold rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hiszen teljes holdfogyatkozás is lesz. Alaposan felkorbácsolja a kedélyeket azáltal, hogy a belső ellentmondásokat emeli felszínre az emberi kapcsolatainkban. Olyan kardinális kérdéseket vett fel, ahol az értelem és a szív nem tud egyeszséget kötni.

 

Teliholdkor a Nap és a Hold szembenállása összekapcsolja a tudatos és a tudattalan szükségleteinket, amelyek a Vízöntő-Oroszlán tengelyen szembesítenek önmagunk fontosságával, emlékeztetnek olyan eltemetett érzelmi történéseinkre, ahol még nem állunk készen annak megvalósítására

 

A Vízöntőben járó Nap és az Oroszlánban álló Hold létrehoz egy titkos átjárót, melyen át bepillantást nyerünk életünk “hiányaira”. Kapcsolatba kerülhetünk saját szükségleteinkkel és szándékainkkal. Egyértelműen látni fogod, a díszharmoniát okozó egyensúlyhiányokat. A Nap a végtelen szellemiséget szimbolizálja, a kör tökéletességével, hiszen a Nap a nézőpont, nem véletlen, hogy a szimboluma is egy szemre hasonlít. Körülötte kering a többi planéta

 

 

 A Hold félköre a lelkiséget szimbolizálja, hol visszatükrözi, hol pedig elnyeli a Nap fényét. A tudatalatti végtelen, hatalmas birodalma ,ide rejtjük el a legsötétebb, legmélyebb érzelmeinket, ösztöneinket. Igyekszünk megfeledkezni róluk, de ezzel lelkünk egy részét tartjuk vissza.

 

A mai telihold, ami a Vízöntő-Oroszlán tengelyen alakul ki erőteljes feszültséget okozhat, főleg az emberi kapcsolatainkban. Ezt a feszültséget az a kettősség idézi elő, hogy míg az Oroszlánban járó Hold szeretné, ha a figyelem elsősorban önmagunkra irányulna, kicsit körülöttünk forogna a világ, addig a Vízöntőben járó Nap a szabadságra, távolságra és inkább baráti beszélgetésekre vágyik.

 

A szerelem és a barátság nem zárják ki egymást, azonban lehet, hogy a mostani Teliholdkor választás elé kerülünk. Ugyanis a Vízöntő a barátságokat, intellektuális kapcsolatokat, az Oroszlán a szenvedélyességet, az élet spontán szeretetét, a szerelmet részesíti előnyben. Nagyon sokunkkal előfordulhat, hogy túldramatizáljuk a helyzetet, mivel az Oroszlán Teliholdnál kevésbé tudják elfogadni más emberek nézőpontját, és az önmagukkal való elégedetlenségüket párunkra, környezetünkre vetítjük ki.

 

Felütheti fejét az önzés, próbáljuk meg mások érdekeit összhangba hozni saját érdekeinkkel. A Vízöntő Nap független, szabadság szerető, igazi “csapatjátékos”, üzenete: az egyenlőség, míg az Oroszlán Hold büszke, egyedi,nem éri be a második hellyel, üzenete pedig: “ez vagyok én”.A két ellenpólus között egy láthatatlan kifeszített zsinór feszül, a cél pedig, hogy a kettő között megtaláljuk az egyensúlyt.

 

Asztrológiában a szemben lévő jegyek ellentétes pólusok, mégis szorosan összetartoznak. Ám ezek az ellentétek látszólagosak: a polaritás az egységből fakad. Elfelejtettük, hogy elválaszthatatlanok vagyunk az élettől, ezért félni kezdtünk tőle, és e félelemtől vezérelve sokféle módon harcba szálltunk ellene. Harcba szálltunk a gondolatainkkal, az érzelmeinkkel, a testünkkel és magával a jelen pillanattal.

 

 

Igyekezetünkben, hogy megóvjuk magunkat a fájdalomtól, a félelemtől, a szomorúságtól, a kényelmetlenségtől, a kudarctól, az élet azon részeitől, amelyeket a neveltetésünkből adódóan rossznak, negatívnak, sötétnek vagy veszélyesnek hiszünk, megszűntünk igazán élni. A páncélt, amelyet azért viselünk, hogy megóvjuk magunkat az élet teljes tapasztalatától, elkülönült énnek hívják. Ám a páncélunk nem megóv, hanem csak kényelmes érzéketlenségben tart bennünket.

 

Őseink életében mindig is pihenőnapok voltak a teliholdak, mert tudták és érezték, hogy ilyenkor minden kétszeres erővel hat. Ez a kiadott és a befogadott energiára egyaránt értendő. Lelkünk ekkor nagyon nyitottan válaszol mindenre. Felszínre jöhetnek elnyomott érzések, gondolatok, melyek megszabadulásra várnak, ezért ez a nap az elengedésről is szól. Érdemes minden olyant elengedni magunkból, ami feszültséget, zavart, gátat okoz. Egyszerűen ismerjük fel mi az a dolog vagy helyzet, ami zavar minket és nem tudunk továbblépni. Szívünk jelzőrendszere segít nekünk ebben.
 


Krősz Zsuzsa


Rólunk mondták

További vélemények