A mágikus álmok Isten útmutatásai?

Az álmok fontos szerepe, hogy egy problémás élethelyzetünket egy más fajta szemszögből mutatják meg. A környezetünkben élő emberekről, félelmeinkről, konfliktusainkról egy olyan képet mutatnak, amit a tudatos elménkkel nem látunk. Az álmok érzékeny műszerként jelzik, ha felborul az életünkben a harmónia, megrekedünk egy problémában és nem tudunk tovább lépni. Az álom egy kreatív ősi erőforrás, sok tudós például álmában jött rá munkájával kapcsolatos megoldásokra.

Krősz Zsuzsa, asztrológus



Értékelés: 3.63 / 8 szavazat

A szerző, a Csillagösvény Jósda weboldalán megjelent írások és cikkek átvételét, utánközlését, idézését,
csak és kizárólag az írás előtt feltünetettt elérési linkes forrásmegjelöléssel engedélyezi!

Álomvilágunk, érzelmeink és tapasztalataink gyűtőtára nem csak saját múltunkból, emlékeinkből áll, hanem megtalálható benne az több millió éves őstermészet összes tudása. Az álmok, olykor a jövőt is előre jelzik, a legfontosabb szerepe mégis csak az, hogy önismeretünket segítse, mert a teljes élet alapja a megfelelő önismeret.
 
 
Megmutatják-e az álmok a valódi világnak azokat a vonásait, amelyeket ébren észre sem veszünk? És ami még fontosabb, tényleg felfedhetik-e a jövőt?

Álmaink, gyakran elmúlt eseményekbe és távoli helyekre repítenek: egyszer csak olyan emberek és tárgyak között találjuk magunkat, amelyek ismerősek, mégis mintha különös átalakuláson mentek volna keresztül. Olyan dolgokat teszünk, amelyekre képtelenek volnánk a valódi életben, vagy éppen teljesen bénának érezzük magunkat és a legegyszerűbb mozdulatokat sem tudjuk kivitelezni.
 
Néha az az érzésünk, hogy olyan rejtett tudás birtokába kerültünk, amely értelmet adhat egész életünknek, de ezeket az ismereteket ébredéskor elfelejtjük, vagy napvilágnál teljesen értelmetlennek tűnnek. Máskor viszont úgy tűnik, mintha valódi tényeket közölnének álmaink, így villan fel gyakra a jövő, ahogyan később megtörténik.
 
Az álmok természete az őskortól kezdve nyugtalanítja az emberiséget, így számtalan különös hiedelem és kultusz alakult ki az álomban szerzett tapasztalatok körül. Az álomra vonatkozó ősi hiedelmek rendszerint, azon a feltevésen alakultak, hogy ilyenkor jövendő eseményekről kapunk hírt, ezért az álomfejtésre bonyolult módszereket dolgoztak ki. IV. Thotmesz fáraó álmát , amelyre i.e. 1450 táján került sor, például olyan fontosnak tartották, hogy kőtáblába vésték, és a gízai Szfinx előtt állították fel. Ez azt meséli el, hogy amikor Thotmesz még herceg volt, a Szfinx árnyékában megpihent, és hamarosan elbóbiskolt. Ekkor Ré-Harahti napisten alakjában megjelent előtte a Szfinx, és arra kérte, hogy szabadítsa ki testét a homokból. Cserében megígérte, hogy az ifjú herceget Egyiptom uralkodójává teszi. A fiatalember teljesítette a kérést, kiásatta a szobor testét, és cserébe a Szfinx is megtartotta szavát: az ifjúból IV. Thotmesz néven Egyiptom királya lett, a Szfinxet Ré-Harahtinak szentelte, uralkodása pedig hosszúnak és gyümölcsözőnek bizonyult.
 
Az álmok értelmezésére számtalan egyéb bibliai magyarázat létezik. Az egyik ószövetségi pátriárka, Jákob, mialatt felettébb dühös testvére, Ézsau elől menekül (akitől ravasz csellel szerezte meg az elsőszülöttség jogát), megpihent a vadonban, és mialatt aludt, különös álmot látott. Létra ereszkedett le a mennyből a földre, és az Úr angyalai jártak rajta föl és alá, miközben maga az Úr, az Isten azt mondta Jákobnak, hogy nekiajándékozza ezt a földet, és megígérte neki, hogy “megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei”. Az álom, amely félelemmel és rettegéssel töltötte el Jákobot előrevetítette, hogy ő lehet Izrael valamennyi törzsének őse.
 
 
A pátriárkákhoz hasonlóan, gyakran a hadvezérek is az álmok feltételezett jövendőlései alapján hozták meg döntéseiket. Amikor Nagy Sándor ostromolta Thürosz főniciai várost, álmában egy pajzson táncoló szatírt látott. Álomfejtő bölcse, Arisztander ötletes magyarázatot talált erre, a szatír görög neve styros, de olvasható sa Tyrosnak is, amely azt jelenti, hogy “Thürosz a tiéd”. Nagy Sándor elfogadta a magyarázatot, folytatta a harcot, és bevette a várost.
 
A szójátékot tartalmazó álmoknak ez a korai példája érdekes előfutára Freud elméletének is. Szerinte a tudattalan elme az a mókamester, aki különféle csavarásokkal fejezi ki az elfojtott tudattartalmakat, és olyan rejtjelezett álmokkal küld üzeneteket, amelyek sikeresen bújnak ki a tudatos elme ellenőrzése alól.
 
De az ókori világ gondolkodói között olyanok is akadtak, akik éppen ellenkező véleményt hangoztattak az álmok általánosan elfogadott értelmezésével szemben.
 
Róma legnagyobb szónoka, Cicero például az i.e. I. században hevesen érvelt amellett, hogy akik vállalkoznak az álmok magyarázatára, csupán feltevésekre támaszkodnak. És bár a muzulmánok is úgy tekintették az álombeli jóslatokat, hogy belőlük valódi ismereteket lehet szerezni a jövőről, Mohamed mégis betiltotta az álomfejtést az i.sz. 6.században, mert már túlzott mértékben elburjánzott ez a foglalatosság.
 
Manapság, természetesen nem éppen a legszalonképesebb dolog, ha valaki az istenek vagy szellemek üzeneteit keresi az álmokban. De meglehetősen mély szakadék húzódik két alapvető nézet között, az akadémiai pszichológusok úgy vélik, hogy az álmok voltaképpen a tudattalan elme tevékenységét tükrözve fejezik ki reményeinket és félelmeinket, mások viszont azt hiszik, hogy álmaink csupán azoknak a “gondolatforgácsoknak” a megtestesítői, amelyek az agyban halmozódnak fel egy nap folyamán, és többé már nincs rájuk szükség.
 
Bizonyos álmok, különösen a rémálmok, kétségtelenül inkább a múltban gyökerező, mintsem a közvetlen környezetből eredő bonyolult lélektani hatások következtében keletkeznek. Azonban létezik még egy másik csoport is, azok a meghökkentő álmok, amelyek bizonyos szempontból a jövő eseményeit vetítik előre, és valószínűleg ebből eredt az ókoriaknak azon hiedelme, miszerint az álmokban jóslatok rejlenek.
 
 
Amikor egy álom döbbenetesen egyezik a valósággal, önkéntelenül adódik a feltevés, hogy alvás közben megszűnnek a tér és az idő szokásos korlátai. Mivel valamennyien alszunk és álmodunk, logikusnak érezzük, hogy időnként áttörhetjük ezeket a korlátokat, és egy kíváncsi pillantást vethetünk a jövőbe.


Krősz Zsuzsa


Rólunk mondták

További vélemények